Mi is pontosan az a chiptuning?

Egy olyan speciális és sokszor megdöbbentően hatékony technikát nevezünk chiptuningnak, amelynek segítségével egy korszerű gépjármű (személyautó vagy haszonjármű) teljesítménye anélkül fokozható, ill. működésének egyéb aspektusai (pl. a fogyasztása vagy a károsanyag-kibocsátása) anélkül befolyásolhatók, hogy belső égésű motorján magán bármilyen fizikai változtatást (alkatrészcserét vagy állítást) kéne eszközölni.

Nézzük meg mi teszi lehetővé technikailag a chiptuningot. Az egyik az, hogy a mai modern gépjárművek belső égésű motorját egy elektronikus vezérlőegyég, ún. ECU (Electronic Control Unit) vezérli a rákapcsolt jeladók által küldött jelek alapján. A másik pedig, hogy a gyárak különböző megfontolásokból rendszerint alulméretezik a gépjárműveik motorját vezérlő szoftvert, teret adva ezáltal a tuningolás számára. (Ezt többnyire az élettartam növelése érdekében, ill. a nem jó minőségű üzemanyag használatának esetére való felkészülésből teszik, de bizonyos, különösen „jó anyagból készült” járművek esetében pl. csak az azonos motorblokkal készült, de különböző árfekvésű típusok teljesítménybeli „rangsorolása” céljából. Ilyen járművek esetében sokszor a gyártói garancia sem vész el, ha az ember gyári chiptuninggal megnöveli a teljesítményüket.

A motorvezérlő ECU-ra kötött jeladók folyamatosan mérik a motor működésével kapcsolatos bizonyos mennyiségek (mint pl. főtengely fordulatszáma, főtengely nyomatéka, motor hőmérséklete, üzemanyag hőmérséklete, levegő hőmérséklete a szívócsőben, kipufogógáz hőmérséklete, levegő térfogatárama a szívócsőben, üzemanyag nyomása, gázpedál helyzete, üzemanyagfogyasztás stb.) értékét, az ECU a vezérlést magát pedig a motorban elhelyezett, ún. beavatkozó szervek segítségével végzi a befecskendezés időzítésének, az üzemanyag mennyiségének, az előgyújtás szögének, adott esetben a turbónyomásnak és egyebeknek a befolyásolásán keresztül. (Szeretnénk megjegyezni, hogy egy modern személyautóban összesen akár több tíz ECU is lehet, amelyek közül csak az egyik végzi a motor vezérlését, a többi pedig többek között a kormányszervoval, az automata váltóval, a fékekkel, a tempomattal, az ajtókkal, az ülésekkel, a klímaberendezéssel stb. „foglalkozik”.)

A motorvezérlő ECU szoftvere egy memóriachipben található, amelyet régebben ki kellett cserélni vagy, ha írható memóriáról volt szó, akkor legalábbis átmenetileg ki kellett venni ahhoz, hogy felül tudják írni a benne levő programot. Innen ered a chiptuning elnevezés, amely a dolog mai gyakorlatára használva viszont már nem annyira találó, mivel az a 2000. óta gyártott járművek esetében már mindössze a szoftvernek az autó szervizcsatlakozójra kötött számítógép segítségével történő felülírását jeleni. Ennyivel egyszerűbbé vált mára a dolog.

A chiptuning műveletét megelőzően először rendszerint kiovassák az adatokat a motor esetleges korábbi működési problémáit tartalmazó hibatárolóból, majd ha mindent rendben találnak, akkor teljesítménymérő padon megmérik, mire képes az autó. Ezt követően készítenek egy archiv másolatot az eredeti vezérlőprogramról, hogy probléma vagy igény esetén később visszahívható legyen, majd felülírják azt. Ezután ismét teljesítménymérő padra teszik az autót, és ellenőrzik, hogyan sikerült a tuning. Ha úgy találják, hogy a beállítások további optimalizálása szükséges, akkor ismét módosítanak a szoftveren, és még egyszer elvégzik a teljesítménymérést. És ezeket a lépéseket újra és újra elvégzik addig, amíg az eredményt megfelelőnek nem találják. Mindez a tuningműhelyek általi teljesítményoptimalizálásra vonatkozik. Gyári chiptuningról beszélünk, amikor egy autótípus két, csak vezérlőszoftverükben különböző altípusa közötti távolságot szeretnénk áthidalni, nincsen szükség a fent leírt optimalizásra. A hibaadatok kiolvasásának és a kiindulási szoftververzió archiválásának persze ilyenkor is van értelme.

Reméjük, hasznára volt a témáról szóló rövid összefoglalónk.